Sólyomkő

• Természetvédelmi Rezervátum, vulkanikus plató a Nagy-Piliske meredek keleti lejtőjének alján, egy andezit sziklabérc, amely az Olt partján 824 m magasságban emelkedik.
• Fontos megemlíteni a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum) virágot, amely nagy ritkaszámban jelenik meg ezen a tájon, ami valóban egy különlegesség.

Forrás: Természetvédelmi Területek O.Ügyn. – Hargita megyei kirendeltség https://www.facebook.com/100064472960455/posts/579848442704290/)

Foto: Ignat Dorobantu

• A Csomád-hegység kráterében levő Szent Anna-tó Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava, Natura 2000 terület.
• Régi kápolnáját 1765-ben csíki lakosok építették fel. 1775-ben a másik oldalon is épült egy kápolna, mely 1860-ban romba dőlt.
• 1842-ben a régi is leégett.
• Mai Szent Anna kápolnája 1977-ben épült, búcsúja július 26-án van.

Mohos havasi tőzegláp

• A Csomád ikerkráterében található Mohos havasi tőzegláp amely 1050 méter magasságban fekszik, átmérője 800 méter, területe 80 hektár, a tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter, mondhatni, hogy egy eltőzegesedett, tószemekkel tarkított kráter. Csíkszeredától 55 km távolságra található, Tusnádfürdőről indulva egy 5,2 km hosszúságú gyalogos túraútvonalon is megközelíthető.
• Bálint – Bálint L. a „Geomorfositurile din munții Harghita” c. könyvében kiemeli, hogy e két természeti erőforrás nemzeti és nezetközi szinten a legismertebb turisztikai desztinációt jelenti, valamint a turisták körében, az antrópikus turisztikai desztinációk mellett, e két desztináció a kedvenc és fő turisztikai attrakciónak minősíthető. (Bálint – Bálint L., 2018, 65 o.) 

Forrás: Google Earth

Apor-bástya

Foto: Pop Maria

• A Visit Harghita leírása szerint 1883-ban, köszönhetően báró Apor Károly főbirtokos elnöki kezdeményezésének, a Szurdok-tető egyik kiemelkedő sziklájának csúcsán jött létre az Apor-bástya (761 méter magasan), amelynek sosem volt katonai vagy stratég iai funkciója; eleve mint egy kilátó és pihenő hely készült el.
• Ez a hely kiváló panorámát nyújt a Tusnádi-szorosban fekvő Tusnádfürdőre, az Olt folyóra, és a szemközti hegytetőn magasodó Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátumra.
• Az évek folyamán az Apor-bástya több felújításon esett át, amelyek során mindenkor sikerült megőriznie eredeti célját és stílusbeli jellemzőit, továbbá mostantól éjszaka is látható a város felől. A 2017-es felújítás alkalmával a bástya földszintjén létrehoztak egy kiállítási teret, ahol a bástya és a környező város történelmét bemutató fényképek tekinthetők meg.

Római katolikus templom

• Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség leírása szerint a Római katolikus templom 1845-ben Szépmezőn, amely a tusnádi közbirtokosság területén található,
• Éltes Lajosnak köszönhetően kezdődött el a fürdőélet néhány vendégházzal. Ezt a kezdeményezést Kovács Miklós erdélyi püspök is támogatta, mivel a hely gyógyvizei több betegség gyógyulását segítették elő. Egy nagyobb épületet is felhúztak a szegényebb betegek számára.
• Azonban 1848-ban ezt a helyet felgyújtották, és leégett, csupán a püspöki épület maradt épen.
• A fürdőélet újraindítását Gr. Mikes Benedek és br. Szentkereszti Zsigmond részvénytársaság alakításával sikerült elérni.
• 1869-ben tervezték egy kápolna felépítését, de ez csak 1929-ben valósult meg. Addig a helyi hívek magánházakban gyűltek össze misére, amit először tusnádi Koncz István, később újtusnádi Kedves Péter plébános tartott. A kápolna telekét Koncz István szerezte meg, és Kedves Péter plébános építtette fel.
• 1950-től Szakáts Antal hittanár idején működött itt helyi lelkészség, aki
• 1958-ban egy két kis szobás plébániát építtetett.
• Kajtsa Ferenc plébános, Szakáts utóda, ezt három kis szobával bővítette az alagsorban.
• Incze Dénes plébános 1980-ban tovább bővítette a plébániát, majd 1981-ben önálló plébániaként nyilvánította, és a kommunizmus legnehezebb időszakában, nagy nehézségek árán, a régi kápolna helyén felépítette a mai modern templomot, ami ma Erdély egyik leggyönyörűbb népművészeti elemekkel díszített temploma.
• 1992-ben az egyházközség visszakapta a román államtól a Szent Anna-villát. (ersekseg.ro)

Forrás: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség (ersekseg.ro)