Parajd története
Parajd rövid története
Orbán Balázs „Székelyföld leírása” c. műve alapján
- Parajd, Székelyföld egyik jelentős települése, gazdag történelmi múlttal rendelkezik, amely már a római korban megkezdődött. A Kis-Küküllő völgyében található település története szorosan összefügg a sóbányászattal, amely a középkortól kezdve egészen napjainkig meghatározó szerepet játszott a helyi gazdaságban és kultúrában.
- A rómaiak idején már ismert volt a terület sókincse, és az első írásos említések a sókitermelésről a 15. századból származnak. II. János magyar király 1564-ben állami monopóliummá nyilvánította a székely sóbányákat, és ennek eredményeként Parajd is fejlődésnek indult. A település hivatalosan 1564-ben alakult meg, amikor a király elrendelte a sóbányák őrzését.
- A földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött Parajdon. A Habsburg uralom alatt jelentős fejlesztések történtek, és a 19. század végére a sókitermelés modernizálódott. Orbán Balázs 1868-as leírása szerint Parajdnak ekkor 1375 lakosa volt, többségük székely. A trianoni békeszerződésig Parajd Udvarhely vármegye része volt.
- Parajd története tehát szorosan összefonódik a sóbányászattal, amely a következő fejezetben bővebb kifejtésre kerül.
- Az 1873-ban megrendezett bécsi nemzetközi kiállításon nemzetközi elismerést nyert a borszéki ásványvizek gyógyító hatása, majd az 1876-os berlini és trieszti kiállításon ezüstérmet és díszoklevelet, az 1878-as párizsi kiállításon ugyancsak díszoklevelében részesült.